Tulajdonképpen jó hallgatni 

Novák Ábris

Kezdjük az egészet ott, hogy én valamiért megvettem ezt a lemezt. Kikönyörögtem még egy vágást a kislemezből, mintha valami hatalmas rajongó lennék, pedig Gnork nevét azelőtt talán csak futólag olvastam egyszer. Megtetszett a borító színes kavalkádja és jó szokásom szerint belehallgatás nélkül impulzusvásároltam megint egy kislemezt.

Az utóbbi időben egészen rácsúsztam a downtempo cuccokra. Azzal, hogy a háttérben is tök jól elvan a zene, de azért akad olyan részlet is, amire megéri figyelni, nagyon jól végig tudja kísérni a hosszabb vonat utakat, ahol mondjuk írok valamit, de azért néha bele is merülnék a zenébe. (Tudom, tudom, ez már majdnem a "hallgass csillhápot lezárt képernyővel és tanulj zavartalanul" történet, de nyugi, addig azért nem jutok el soha.)

Szóval így egy kellemes meglepetés ért, ahogy felrakva az Orgasm by kindness kislemezt (véletlen B oldallal felfelé, szóval a Hypnosia című számmal kezdek) egy triphop/downtempo, vagy sejtelmem sincs, hogyan kéne pontosan nevezni, valami könnyed fúziós beat ütötte meg a fülemet. Az ember elsőre úgy érzi, ezt örökké tudná hallgatni, aztán az első perc után már olyanná válik, mint egy reggeli beszélgetős műsor intrója. De addig tök jó hallgatni. Meg utána sem rossz, ha beletörődünk, hogy ebben nem lesz semmi új igazából. Jó, néha bejön egy-egy újnak ható dob-fill, játszik a melódia variálgatásával és filter frekvenciákkal, de valahogy nekem hiányzik valami extra, mint pl. a rövid életű, amúgy szintén haza Trevira Modern formáció számaiban a szövegfoszlányok.

A kislemez címadó száma (az A oldal ugye!) műfajánál fogva hasonló stílusú persze, viszont ebben mintha kicsit több játék lenne a dallammal és meg van törve egy kicsit csillogósabb, elúszósabb kvázi B résszel az egyhangúság a szám közepén, ami határozottan jót tesz neki. Az egy dolog, ami igazán zavar, az a lusta megoldást, ahogy a szám a végén csak kiúszik, mintha egy nyolcvanas évek közepi rádiósláger lenne. Értem, hogy a teljes számhoz hallgassam meg a teljes albumot, de ha már külön a "7" edit" névre hallgat, én elvárnék egy külön verziót, nem csak egy levágottat. Szerintem az úgy illik.

Összességében nem okozott csalódást a kislemez, kellemes társ fordításhoz, tanuláshoz, vagy csak egy jó bor mellé is.



© 2023 | milyenlett? blog
Powered by Webnode
Create your website for free!