Vászonra kívánkozik

Novák Ábris

"Soundtracks for movies that were never made", azaz filmzene soha meg nem született filmekhez. Így határozza meg saját zenéjét az AAVA duó. Első LP-jük, az EDEN, pedig hozza is ezt a hangulatot, valóban el tud képzelni hozzá az ember egy erős vizuális világot. Ezen kívül viszont nem ad igazán új élményeket. No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg közelebbről a lemezt!

Én alapvetően két részre bontanám, négy szám elúszós, ambientebb, míg az utolsó három és a harmadik ritmikus, mozgalmasabb.

Kezdjük az ambienttel: minden trekket éles gesztusok választanak el, ezzel elveszik a koherenciaérzet, számomra hiányzik, hogy megszakítás nélkül létrejöjjön egy egységes környezet.

A "B-oldal" már egy kicsit egységesebb, talán a hasonlóbb hangszínek használata miatt.

Az egész albumon egyébként a hangszínek nagyon digitálisak, a sztereó térben jobbra-balra jól szét vannak szórva, de talán azért nem jelenik meg egy egységes környezet, mert a távolságuk, a mélysége a térnek nincs eléggé ábrázolva.

Kiemelném a Monolith című számot, annak jól el lett találva az íve, a spektrum is jól ki van használva.

A lemez videós megjelenésért kiált, mert anélkül az Eno-féle ambient meghatározásnak, miszerint "pont annyira érdekes, mint amennyire figyelmen kívül hagyható", csupán a fele igaz rá.



© 2023 | milyenlett? blog
Powered by Webnode
Create your website for free!